alternatív fizika

alternatív fizika

i=1/m és a részecskék

2020. május 31. - Tsz

A részecskékre gyakorolt gravitáció hatása

 

Hogyan lehet megvizsgálni úgy egy atomot, hogy a gravitációt mint Newton törvényt nem hanyagoljuk el?

Van egy elképzelés ami alapján ez lehetséges.:
Tömegközéppont tétel
Ha elég nagy a távolság két tömegpont között, akkor tömegközéppont tömege nem adja ki a két tömegpont összegét. Ezáltal a két tömegpont tehetetlensége nagyobb, mint a tömegközéppont tehetetlensége.
Newton-féle gravitációs törvény
A Newton-féle gravitációs törvény szerint bármely két test kölcsönösen vonzza egymást. Két pontszerűnek tekinthető test között ez az erő egyenesen arányos a tömegek szorzatával, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével.
A részecskék minél közelebb vannak egymáshoz annál jobban vonzzák egymást, mivel a gravitáció a távolság függvényében hat rájuk.

Kvark méret
A kvarkok mint építőkövek a nukleonokban kimutatott részecskék. A kvarkok kezelhetők tömegpontként is, amik alkotják a neutronokat és a protonokat.
Ha a kvarkok túl közel kerülnek egymáshoz, akkor tömegpontként viselkednek és vonzzák egymást. Ha a távolság elég rövid, akkor a kvarkok össze kapcsolódnak, és a kapcsolatból létre jönnek a nukleonok, protonok, neutronok.
3 kvark együtt állása alkot egy nukleont.

Nukleusz méret
Nukleusz méretű objektumok akkor keletkeznek, mikor a nukleonok elég közel érnek egymáshoz, ezzel megalkotnak egy nukleuszt vagy atommagot.
A nukleusz méretben létrejönnek az atommagok, atomok. Az atommagok elektronokat fognak be, ezzel létrejön az elektron burok és az atomok. Egy tömeggel rendelkező testnek minél nagyobb a tehetetlensége, nem azonos a részecskéit össze tartó erő esetén, annál kisebb az ellenállása a ráható erőhatásokkal szemben.
Instabil nukleusz
Az atommag akkor válik instabillá, amikor az átmérője meghaladja azt a távolságot ami a részecskék összetartásához kell. Ilyenkor bekövetkezik egy sugárzás ami a az atommag részecskéinek külső anyagát adják, vagyis, a távolság növekedésével az adott tömeg gravitációs potenciálja csökken. Az atommag sugarának növekedése esetén csökken az atommag külső rétegeiben lévő nukleonok megtartóképessége.

Távolság és tömeg függvényét exponenciális hatványfüggvény írja le

i=1/m
x=m
y=i

Fizika története máshogy

Az alternatív fizika egy más fizikát mutat be, mint a hivatalos akadémikus álláspontban szerepel. Szinte semmiben nem egyezik vele. Emiatt nehezen elfogadható azok számára, akik az akadémikus fizikát elfogadják.

Nagyon nagy tévedések vannak a mai fizikai modellekben. Mégpedig ez annak köszönhető, hogy az absztrakt matematika egy népszerű terület volt annak idején, mikor lehetővé vált az anyag mélyebb szerkezetének megértése.

Leibnitz és Einstein munkássága megalapozta az absztrakt matematika alkalmazását a fizikában, rossz indulatúan úgy is lehet fogalmazni hogy "fel tette az íre a pontot"

A anyag felfedezései közben a tudósoknak mindig közvetlen magyarázattal kellett előálniuk a végzett kísérletet illetően, nincs ez ma másként sem. Ez több esetben működött is. De meghatározó esetszámban nem. A magyazázatokat sokszor befolyásolta jelentősen, az az előtt végzet módszertanok, modellek és trendek.

A huszonegyedik században még csak elméletek voltak az anyag működéséről, nem tudtak kísérleteket végezni az anyag beható tanulmányozására.

A 21. században ez a helyzet meg változott, mégpedig az atom sugárzás felfedezésével. Az elektronika és az atom sugárzási vizsgálatokkal megnyílt egy új fajta lehetőség az anyag és részecskék vizsgálatára. Radioaktív anyagok újfajta hatást gyakorolt az anyagokra, és az elektromos műszerekre. Ezzel az atom szerkezetének mélyét is tudták vizsgálni, az atommagot. Az atom kutatók feltárták a radioaktivitás segítségével, az atom szerkezetét, hogy van egy könnyű külső réteg az elektronok és van egy nehéz belső réteg, a mag. Így fel fedezték az atom teljes felépítését. 

 az erről való gondolkodást ott ront

Ott rontották el a gondolkodást az első atom kutatók, hogy az elektromosságot egy általános jelenségnek feltételezték ami az atomon belül is működik, mint valami mindent átölelő esszencia. Ezt a mindent átölelő esszenciálisnak feltételezett törvényt az atom egy eleméről, elektronról nevezték el. De akkoriban erre elég nyomós érvük volt. hisz abban az időben kezdett el fejlődni az elektronika, ami egyre jobban kiterjedt mind tudomány mind alkalmazás szintjén. Így kézenfekvő volt számukra, hogy az atomot valamilyen elektromos hatások tartják össze.

süti beállítások módosítása